Az elmúlt évek agronómiai tapasztalatai alapján a klímaváltozás hatásai egyre gyakrabban okoznak jelentős károkat a növénytermesztésben. Az egyre sűrűbben előforduló meteorológiai szélsőségek – aszályos időszakok, hirtelen nagy mennyiségű és intenzitású csapadék – azonban nem pusztán az adott növénykultúrát károsítják, de talajaink állapotában is jelentős károkat okozhatnak. Emellett gondot jelentenek a javításra szoruló területeink is.Ide tartoznak az eleve szerkezet nélküli homoktalajaink vagy a túlművelés hatására leromlott szerkezetű, porosodó talajok. Sajnos sok esetben a porosodás kifejezetten a mezőgazdasági művelésre legalkalmasabb, csernozjom talajokat terheli.
Termőföldjeinkben fontos az agronómiai szempontból kívánatos aprómorzsás szerkezet kialakítása és fenntartása. Az aprómorzsás szerkezet kialakításában jelentős szerepet játszanak a talaj mikroorganizmusai. Egyes baktériumok képesek különleges nyálkaanyagok (exopoliszacharidok, EPS) termelésére, amelyek az aggregátumok kialakulása során egyfajta ragasztó-anyagként működnek. Ugyanakkor az EPS igen jelentős szerepet játszik a talajok vízgazdálkodásában is, jelen-tős mennyiségű vizet képes tárolni a növények számára felvehető formában. Nyálkaanyagokat termelő baktériumokban gazdag talajokban tehát a termelt kultúrák vízellátottsága jelentősen javulhat, az aszály-kitettség csökkenhet.
