Gyakran esik szó arról, hogy a mikrobiológiai oltóanyagok hogyan befolyásolják a termelés sikerességét. De vajon mi a helyzet fordítva? Milyen hatásai lehetnek az egyes termelési gyakorlatoknak a talaj élővilágára, például a mikorrhizára?
A mezőgazdasági termelők napjainkban egyre inkább „rákényszerülnek”, hogy a termelés talajtani és mikrobiológiai hatásait is figyelemmel kísérjék. Ennek egyik oka az, hogy a támogatási rendszerek – mint például az Agro-Ökológiai Program – egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a talajvédelemre és fenntarthatóságra. Másik oka az, hogy a termelés gazdaságossága is jelentősen növekedhet, ha a talajszerkezet és talajadottságok agronómiailag elfogadhatók.
A vetésforgót szinte minden termelő alkalmazza, növényvédelmi jelentősége miatt igyekszik annak szabályait betartani. A vetésforgó egészen addig nincs hatással a mikorrhiza gombákra, amíg nem kerül olyan növényre a sor, amely nem tud kapcsolatot kialakítani velük. Például a Brassica nemzetségbe tartozó fajok (mint az őszi káposztarepce) nem alakítanak ki szimbiotikus kapcsolatot a mikorrhizákkal, így azok életkörülményeit korlátozhatják és megzavarhatják. Az utóvetemény fejlődésének segítésére mikorrhizák optimális működését javasolt oltóanyag alkalmazásával biztosítani, ugyanis a növény-mikorrhiza szimbiotikus kapcsolat hatására a tápanyagok- és a víz hozzáférhetősége jelentősen javul, a gyökérfelület nagymértékű növekedésének köszönhetően.
Ha azonban a vetésforgóba fehérje és nitrogénmegkötő, Rhizobium baktériumokkal szimbiotikus kapcsolatot kialakító növényeket (pl.: szója és borsó) iktatunk be, azok kiválóan ki tudják használni a mikorrhizák nyújtotta lehetőségeket.
Az ugaroltatás/parlagoltatás szinte reneszánszát éli napjainkban. A mikorrhizák szempontjából, különösen amennyiben ezeket az időszakokat talajműveléssel egybekötött gyomirtási technológiákkal kombinálják, károsak (különösen igaz ez az egyes glifozát tartalmú totális gyomirtó szerekre). Köztudott, hogy a mikorrhiza fonalakkal, hifákkal átjárt talaj porozitása és szerkezetessége jobb, így, ha a talajban már kialakult micélium hálózatok sérülnek, megváltozik a közeg sűrűsége és nedvességtartalma és a mikorrhizák lehetséges pozitív hatása a terméshozamra nem, vagy csekélyebb mértékben tud megvalósulni.
A fentiek értelmében a talajművelés intenzitása és talajművelési mód befolyással van arra, hogy a termesztett kultúrák mekkora mennyiségű mikorrhiza szaporítóanyaggal, szimbiotikus kapcsolat kialakítására alkalmas képlettel találkozhatnak.
A forgatásos talajművelési eljárások során a szimbiotikus kapcsolat kialakítására képes szaporítóképletek, a mélyebb talajrétegekbe, a gyökérfejlődés kezdeti zónájától távolabb kerülnek. Ezáltal a kezdeti növekedési szakaszokban nem, vagy csak jóval kisebb mértékben alakul ki szimbiotikus kapcsolat a növény és a mikorrhiza között. Ugyanakkor, talajoltással biztosítható, hogy már a korai fejlődési szakaszoktól elérhető legyen a növény számára a szimbiotikus kapcsolat kialakításának lehetősége.
A legjobb és alacsony ráfordítást igénylő megoldás, amellyel kiváló eredmények születhetnek, ha gyorsan kolonizáló, a stresszhelyzeteket jól tűrő és a konvencionális művelési rendszerekbe jól beilleszthető oltóanyagot választunk. Ilyen kiváló tulajdonságokkal rendelkező oltóanyag a Terragro Kft. által forgalmazott Resid MG készítmény is, amely az elmúlt években számtalanszor bizonyította hatékonyságát, a 2022-es rendkívül aszályos évben is, minden esetben a konvencionális termesztéstechnológiába beépítve!