Kérdés – Felelet

A készítmény kijuttatását követően mennyi idő múlva történhet talajművelés?

Technológiai ajánlásunknak megfelelően készítményeink a magágy előkészítésekor, vetés előtt akár 2-3 héttel vagy a vetéssel azonos időben, egy menetben is kijuttathatóak.

Zöldtrágyanövényekkel együttesen felhasználva gazdaságos-e?

Amennyiben a zöldtrágya zöldtömegének növelése, vagy hosszútávú talajjavítás a célunk, akkor igen.

Honnan tudjam, hogy a terméstöbblet a baktériumnak köszönhető, vagy a jó megfelelő időjárásnak?

Mindkettőnek együttesen, illetve ezen kívül számos más tényező kedvező hatásának is (pl. talaj tulajdonságok, növényfajta, stb.). Jó és pontos visszaigazolást a kontroll (nem oltott) parcella/terület beállítása jelentheti.

A bedolgozás mélysége?

A bedolgozás mélysége a talajféleségtől, illetve annak aktuális állapotától is függ (pl.: nedvességtartalom). Általánosságban kijelenthető, hogy a minimális bedolgozás mélysége 5-10 cm. Alapvetően úgy érdemes a beforgatást végezni, hogy a baktériumok takarásba, de levegős körülmények közé kerüljenek (sekély művelés).

Szerves trágya használat kiváltja a talajoltást?

A szerves trágyák önmagukban a talajoltást nem pótolják. A szerves trágyák alkalmazásával szerves anyagot pótlunk, tulajdonképpen jobbára élőhelyet és táplálékot biztosítunk a talajlakók számára. A talajoltással – mely egyébként szintén segíti a szerves anyagok bomlását – további hasznot tudunk elérni, pl. a nehezen oldódó ásványi anyagokat a növények számára elérhetővé tudjuk tenni, levegőből kötött nitrogénnel tudjuk táplálni a növényt, a baktériumokkal különböző növényi növekedést serkentő, szabályozó anyagokat is a gyökérzónába juttathatunk stb.

A gyomirtó szerek baktériumokra gyakorolt hatása?

Alapvetően elmondható, hogy a gyomirtó szerekkel egy időben készítményeink alkalmazása nem ajánlott, de egyidejű kivitel általában nem is szokott történni a technológiákban. A talajban lévő gyomirtószerek hatásának leírása az oltóanyagokra azok egyedi vizsgálatát igényli. Jelenleg is több kutatás és teszt van folyamatban termékeinkkel kapcsolatban, hogy mérési adatokkal alátámasztott választ tudjunk adni. Fungicid és baktericid készítményekkel együtt nem használhatóak a BIOFIL készítmények.

2020 után kiemeltebb támogatási szerep jut-e a mikrobiológiai termékek használatának a mezőgazdaságban?

A jelenlegi korszerű és innovatív kutatási, fejlesztési és környezetvédelmi tendenciákat figyelembe véve feltehetőleg igen. A klímaváltozás és a termőtalajok pusztulása szintén erre sarkallják a döntéshozókat. Az egyre szaporodó pl. növényvédőszer hatóanyag betiltások is arra ösztönzik a kutatókat és forgalmazókat, hogy a biológiai megoldásokat részesítsék előnyben.

Hány év után van tényleges talajjavító hatása a baktériumkészítményeknek? - Hányadik évtől javul érdemben a talajélet?

Közismert, hogy a talajoltók, mint élő mikroorganizmus tenyészetek hatékonyságát számos tényező befolyásolja (talajkörülmények, időjárás, növénykultúra, fajta, stb.). Kedvező körülmények között a termelők döntő többsége már az első szezon után terméstöbbletről, beltartalmi érték javulásról számol be. A talajélet javulása már egyetlen vegetáció alatt is kimutathatóan bekövetkezik. A lassabb folyamatok, pl. talajszerkezet javulás akár 2-5 évet is igénybe vehet, körülményektől függően. Általánosságban elmondható, hogy egy jó készítmény 3-5 éves folyamatos használatával jönnek a talajszerkezet pozitív irányú változásából is adódó eredmények.

Alkalmazott lémennyiség?

Az alkalmazott lémennyiség elsősorban a kijuttatás technológiai és agronómiai lehetőségeitől és igényeitől függ. Technológiai ajánlásunk szerint 50-400 l/ha lémennyiséggel juttathatók ki termékeink, a kijuttató berendezés típusától függően. Nagyobb mennyiséget ajánlunk száraz időjárási körülmények között.

Miért kell minden évben talajt oltani?

A talajoltó készítményekben található törzsek is, akárcsak a többi talajban élő baktérium élőcsíra száma rendkívül sok ható tényezőtől függ, melyek állandó változásban vannak. Azért kell minden évben talajt oltani, hogy az oltóanyagban található hasznos baktérium törzsek a növény számára kedvező időben és mennyiségben a gyökérkörnyezetben (rizoszférában) legyenek. Az intenzív mezőgazdasági termelés hatására bizonyítottan csökken a talajélet.

A különböző készítmények jelentősen eltérő dózisai?

Az eltérő gyártók által forgalmazott készítmények összetételükben, csíraszámukban és egyéb paraméterekben eltérhetnek egymástól. Az adott készítmények optimális kijuttatási dózisait a gyártón kívül a termékengedélyeztetés során független hatóságként hazánkban a NÉBIH állapítja meg úgynevezett regulátor kísérletekben, a meghatározott dózis a kísérletek során tapasztalt legjobb hatást nyújtó dózis.

Miért nem talaj-pH specifikus a BioFil szárbontó?

A szárbontás során alapvetően nem a talajt kezeljük, hanem a lebontani kívánt szerves anyagot, ahogy azt a szárbontás helyes technológiai sorrendje is mutatja (a készítményt a szármaradványra juttatjuk ki, majd a talajba forgatjuk). Ebben az esetben a helyes talajba forgatás az optimális lebontáshoz szükséges környezetet hivatott biztosítani. A termékben lévő törzsek tág pH tűrésűek.

 

 

Mi pluszt tud adni a talajoltás azon biogazdáknak, akik már több mint 10 éve gazdálkodnak bio minősítésben, esetleg marhatrágyát is használnak, illetve tartják a vetésforgót?

Például a baktérium készítményekben található egyes törzsek növényi növekedést serkentő hormonális hatásokat is kifejtenek, így egyértelműen pozitív hatást fejthetnek ki „teljesen egészséges talajokon” is. A biotermesztésben sarkalatos probléma a talajeredetű növényi kórokozók kártétele és az ellenük való küzdelem, a művelési rendszer önmagában sajnos nem biztosítja a betegségektől való mentességet. A talajoltás alkalmas oltóanyaggal segíteni tudja ezen kórokozók visszaszorítását is.

A szárbontó készítmény használatához nincs hideg novemberben?

A baktérium készítményeinkben található törzseket hidegtűrésre is szelektálták a termékek fejlesztése során. Ennek megfelelően alkalmazásuk 4-5 oC talajhőmérséklettől ajánlott.

 

Hogyan oldják meg, hogy 1l készítménnyel 1ha-t lehessen kezelni? Honnan tudhatom, hogy megvan-e benne az előírt csíraszám?

A készítményeknek garantált csíraszáma van, mely a csomagoláson is szerepel, és melyet a gyártás során a minőség-ellenőrzés biztosít. A hatásos, javasolt dózist az egyes készítményekből a NÉBIH határozza meg az engedélyezési eljárás során, az úgynevezett regulátor kísérletekben. Alapvetően a készítmények élőcsíra száma függ azok összetételétől, a gyártási technológiától, fermentációtól, tárolási körülményektől, stb.

Mennyi idő múlva tapasztalhatok terméstöbbletet?

A terméstöbbletet okozó folyamatok igen sokrétűek térben és időben, ezért egy év általában kevés a biztos terméstöbblet eléréséhez (éppen aszály vagy hideg nyár, túl sok csapadék, stb.). Kedvező körülmények között azonban a termelők többsége már az első szezon után terméstöbbletről számol be. Elmondható, hogy 3-4 év rendszeres használattal jönni kell a terméstöbbletnek, ha jó az oltóanyag. 

Október végén, novemberben nincs már hideg ehhez?

A termékek fejlesztése során az egyes készítményeinkben található törzsek hidegtűrésre is szelektálva lettek. Ennek megfelelően 4-5 oC talajhőmérsékleten már/még szaporodnak és kolonizálják a talajt.

Ha puffadt a kanna, akkor is működik a termék?

Igen, a felpuffadt kanna csupán azt jelenti, hogy a baktériumok a fermentlében lévő, cukrokban gazdag tápanyagokat elkezdik felhasználni.

A talaj pH értékét tudjuk befolyásolni a talajoltó baktériumokkal?

A BIOFIL készítmények rizoszféra baktériumokból állnak. Oltás hatására a növények gyökérzónájában, az úgynevezett rhizoszférában szaporodnak fel, a rizoszféra talajt lakják be (kolonizálják), és itt a növény számára kedvezően befolyásolhatják a kémhatást.

Mivel tud többet a BIOFIL Szárbontó készítmény, mint egy nitrogén műtrágya?

A Szárbontó készítmény önmagában tartalmazza a szerves anyagok lebontásához szükséges egyes baktérium törzseket, míg a nitrogén műtrágya jó esetben a talajban található törzsek felszaporodásához nyújt segítséget. A BioFil Szárbontó készítmény tehát jelentősen csökkenti a lebontáshoz szükséges időt, így gyorsítja a felszabaduló tápanyagok körforgásba visszakerülését, a növény számára hasznosíthatóvá tételét. Továbbá képes visszaszorítani kórokozó gombák fölszaporodását a bomló növényi maradványokon (pl. fuzáriumok).

Ha elvégeztem a talajoltást, miért kell a következő évben megismételnem? Nem szaporodnak fel a talajban?

Az általunk fejlesztett és forgalmazott készítményekben található törzsek hazai talajokból izoláltak és talajspecifikusak. A talajok éppen aktuális mikrobiológiai állapotára rendkívül sok tényező van hatással, a talaj mikrobióta nem statikus. A talajoltóval bevitt baktériumok száma- hasonlóan a természetes mikrobiótához - ingadozik, a tél folyamán gyérül. A vetés előtti oltás elvégzése azért fontos, hogy a megfelelő helyen, időben és mennyiségben legyenek a talajban a szükséges törzsek.

A gyomnövények ugyanúgy nőnek tőle?

Mivel a növények növekedését elősegítő baktérium készítményekről beszélünk - igen, és ez valamennyi termésnövelő készítményről elmondható. Ugyanakkor néhány hatásukkal a gyomszabályozásban közvetett módon részt vehetnek (pl. gyorsabban záródik az állomány a növekedést segítő hormonok hatására).

Miért használjam akkor is, ha az AKG lejár?

Az AKG évei alatt elért talajjavulást érdemes fenntartani a támogatási időszak lejárta után is. Javul a növények stressztűrő képessége, a talaj vízháztartása, szerkezete, tápanyag szolgáltató képessége, termésbiztonsága és hozama, stb.

A borsó oltó lucernára is jó?

Nem, a BIOFIL Borsó rhizobium törzse nem képes gümőt képezni a lucernán, a lucernának saját rhizobiuma van (Sinorhizobium meliloti). A talajspecifikus BIOFIL termékek használata viszont javasolt, mert azokban olyan baktériumok vannak, melyek segítik a gümőképződést minden pillangós növényen, javítják a nitrogénkötés hatékonyságát is (pl. azospirillumok).

A szója oltó miért jobb, mint a csávázott szója?

A BIOFIL Szója talajoltásra javasolt. A talajoltás során a teljes termőterületet kezeljük. Az oltott szójamag esetén az oltóanyagot a magra viszik föl, ez a kezdeti gümőzést, a csíranövény gyökérnyakánál kialakuló gümőket hozza létre. A talajoltással bejuttatott oltóanyag viszont a nagyobb gyökérzeten, az oldalgyökereken hoz létre gümőket. A csávázott szójamag fungicid hatású növényvédőszerrel van bevonva. A csávázószer a gümőzés hatásfokát sajnos jelentősen csökkentheti. Külföldi, nagy szójatermesztési hagyományokkal rendelkező területeken (pl. USA) a talajoltás és magoltás együttes technológiáját javasolják.

Homoktalajon meddig képes kifejteni hatását?

Évente ajánlott itt is oltani. Ha a kérdés a kimosódásra utal, akkor ezek a készítmények alapvetően eltérnek a műtrágyáktól hatásmechanizmusukat tekintve, így kimosódástól nem kell tartani. A baktériumok a talajszemcséken a gyökérkörnyezetben, a gyökérfelszínen megtapadva a talajban maradnak, elszaporodnak, élőhelyüket kolonizálják. Gyakorlatilag minimális veszteséggel tudják pl. az oldott tápelemeket, a megkötött nitrogént, a termelt hormonokat a növény rendelkezésére bocsátani.

Folyékony műtrágyával miért nem keverhető?

A készítmények folyékony műtrágyával is keverhetők. Keverésük során azonban a folyékony műtrágyák kémhatását, illetve vegyianyag tartalmát figyelembe kell venni. Kísérleteink alapján a folyékony műtrágya 30 – 40 -szeres hígításával a készítmények együttesen is alkalmazhatóak, a mikrobiológiai készítmény hatásfok csökkenésének minimális kockázata mellett.

A BIOFIL talajoltó  árából inkább műtrágyát veszek. Miért éri meg nekem?

A készítmények komplex módon és hosszú távon, fenntarthatóan javítják a talaj állapotát, és a növények stressztűrő képességét. Erre a műtrágyák nem, vagy sokkal kisebb mértékben képesek. Arra is számtalan tapasztalati adatunk van, hogy a baktériumok használata segíti a műtrágyák hasznosulását.

Milyen talajnedvesség %-ig javasoljuk baktérium készítményeink alkalmazását?

Amikor elég nedves a talaj a magágykészítéshez, akkor az oltóanyagnak is elég a talaj nedvességtartalma. Természetesen a hajnali párásabb órákban ajánlott kijuttatni a készítményeket, sok vízzel és azonnal beforgatni. Agronómiailag alapvetően csak azok a talajnedvességi állapotok lehetnek megfelelők, amelyek során az adott talaj optimálisan művelhető. Tehát pl. egy kötött talaj esetében szántás és azonnali vízzáró elmunkálás esetén, amikor a talaj nem kenődik vagy porosodik stb. A vetés során azok az állapotok, amikor a gazdálkodó a vetést nyugodt szívvel elvégzi, a baktérium kijuttatás is végezhető. A szárbontó készítmény esetében, amennyiben a talaj a szármaradványok bedolgozására alkalmas állapotban van, kijuttatható a termék.

Szárbontó baktérium készítmény milyen minimum hőmérsékletig juttatható ki?

Felhasználási útmutató szerint: talajmenti 4 oC. A hajnali talajmenti fagyok nem okoznak problémát, de ilyen időben várjunk a kijuttatással amíg a fagy kienged, így a talajszerkezetet is óvjuk!

Talajoltók áttelelési képességét befolyásolja-e a hótakaró szigetelő hatása?

Valószínűleg segíti, mivel a talajhőmérséklet kisebb mértékben ingadozik, vékonyabb rétege fagy át a talajnak. Azonban, mivel a készítmények ezen időszakokra már jelentős réteget kolonizálnak, életképességük az egyéb talajlakókhoz hasonlóan jelentősen nem módosul.

Valóban minden talajoltó baktérium elpusztul télen?

A talajban élő baktériumok egyedszáma a felszíni, áthűlő, illetve átfagyó rétegben egyértelműen csökken. Azonban ezeken a területeken egyrészt rekolonizáció történik, amikor az életkörülmények újból megfelelőek lesznek, másrészt egyes fajok spórák és egyéb áttelelő képletek útján „telelnek át” ezen talajrétegben.

Drónnal kijuttathatók-e a talajoltó készítmények?

Ebben az esetben a drónon alkalmazott fúvókatípus lehet kijuttatástechnikai szempontból meghatározó, amennyiben az valamilyen módon a BioFil JET-ekhez adott táblázattal összeegyeztethető, akkor igen. Szakmai szempontból el kell választani, hogy talajra vagy állományban történő alkalmazásról beszélünk! Talajon történő alkalmazás esetében a készítmény természetesen ilyen módon is kijuttatható, amennyiben utána megfelelő bedolgozás történik.

Talaj pH-hoz mérten célszerű-e előfelvételezni a kijuttatott/kijuttatásra kerülő műtrágyát, ami átmenetileg savanyúbb közeget jelenthet pl. egy normál talajon?

Alapvetően szaktanácsadás alapján kellene talajtípushoz és kultúrához választani termesztési idényenként műtrágya féleséget. A műtrágyák savanyító hatásáról elsősorban savanyú vagy savanyúba hajló talajok esetében beszélünk. A Pétisó is jó választás lehet. A törzsekre jelentős hatást nem gyakorolnak az ilyen változások, mivel a talajok pufferkapacitása igen nagy. Ahhoz, hogy a talaj pH-ja jelentősen változzon egy termesztési idényben, hatalmas mennyiségű műtrágyát kellene kijuttatni, amely gazdaságilag és környezetvédelmileg sem lehetséges. Hosszabb távon az adott műtrágya összetétele lehet meghatározó.

Szárbontó hatásfoka szántásos vagy forgatás nélküli talajművelés esetén (pl. topdown) jobb?

A szárbontás hatásfoka a készítmény törzseinek összetételéből adódóan alapvetően a talajba forgatva, de megfelelően levegőzött körülmények között (aerob körülmények) a legjobb. Tehát a szántásos művelés is megfelelő lehet, amennyiben a szármaradvány nem kerül túl mélyen aláforgatásra, de alapvetően a sekélyművelés esetén is alkalmazható. Persze ez a környezeti feltételektől is függ.